Olvass bele a lecke leiratába

Először is el fogjuk távolítani a lenőtt géllakkomat. Hát ez már egy jó pár hetes. Ugyanúgy egy ilyen szépen elkészített manikűrrel csináltam meg a bőrömet, amikor ugye ezt a piros géllakot is elkészítettem, úgyhogy ez így néz ki. Hát olyan 3-4 hetes körülbelül a körmöm, most pontosan nem tudom, de azt kell az enyémről tudni, hogy ez nekem ilyen iszonyatosan durván, gyorsan nő, és ahhoz képest meg szörnyű minőségű a körmöm, úgyhogy ez egy nagyon jó párosítás, úgyhogy általában szeret is ledobálni mindent magáról, nekem inkább az ilyen extra kemény anyagok váltak be, viszont lusta vagyok műkörmöt építeni, és ezért az erősített géllak alapok is sok esetben nem annyira jók, mert azzal együtt is hajladozik a körmöm. Úgyhogy azért az én körmöm nem egy jó minőségű ilyen szempontból, viszont legalább a körömágyam, az egy alapvetően szép formájú, tehát lehet rá szépen dolgozni szerintem. Jó, akkor először is ugye a vendéget is természetesen le fogjuk fertőtleníteni, és ameddig ugye hat, először is azért küldjük el kezet mosni. Azért ez nagyon fontos, amikor száraz manikűrt készítünk, ugye ez azt jelenti, hogy nem használunk bőroldó folyadékot, nem áztatjuk be vízbe a vendég kezét, akkor mindenképp zsírtalan legyen a felület. Ezt ugye úgy tudjuk elsődlegesen elérni, hogy elküldjük a vendéget egy jó alapos, szappanos kézmosásra, utána leül elénk, és lefújjuk még a kezét egy kéz és bőrfertőtlenítő folyadékkal. Ez lesz az első, amiből kiindulunk. Hogyha esetleg van nagyon csúnyán mondva neveletlen vendégetek, tehát aki még nem jár hozzá, de nem tudja, hogy mi a rutin, nem tudja, hogy mik a szabályok. Előfordulhat az, hogy például bekrémezi a kezét közvetlen a körmözés előtt. Tehát, hogy az időpontjára jönne, és úgy gondolja, hogy hú, hát milyen illetlen ilyen száraz kézzel érkezni, ezért bekenem a kezemet. Sajnos ez probléma, én is nagyon sokszor futottam bele ebbe, át kell nevelni a vendéget. Abban az esetben, illetve hát ez nagyon csúnyán mondva, de a lényeg, hogy kérd meg arra, hogy legközelebb ne csináljon ilyet, hogy nem baj az, ha száraz kézzel jön, de mivel ez egy száraz manikűr, ezért hogyha krémes zsíros a bőre, akkor nem tudod elvégezni ezt a manikűrt. Akkor nyilván valami más manikűrözést kell választani, tehát ugyanúgy megcsináljuk a bőrfeltolást, levágod neki, meg ilyesmi, de sajnos akár a géllakkozásnál is problémát okozhat, hiszen az oldalaknál, tehát ez főleg ugye a bőr felől adagolja vissza azt a zsíros krémet, és elkezd visszacsúszni az anyag ide, a köröm közepére. Na, ez azért van, mert van egy ilyen zsíros filmréteg még mindig a természetes körömlemezen, ugye a lenövésre rátapad ez a zsíros felület, és ezt annyira nehéz megszabadulni, úgyhogy lehetőleg nemcsak azt, hogy a körmözés előtt ne krémezzen, hanem aznap már ne krémezze a kezét, olajozni meg hát nyilván nem. Tehát, hogy az alapból sem jön szóba körmözés előtt. Jó, tehát ez az első, amire megkérjük a vendéget, illetve megfigyeljük azt, hogy a vendég hogyan érkezett hozzánk. Ha látod, hogy már gyönyörűen itt fénylik a keze és be van kenve, akkor már tudod, hogy már sajnos ugye rossz helyzetbe kerültél. Tehát akkor megvagyunk a kéznek a megmosásával, illetve a kéz és a bőr fertőtlenítésével, és akkor, ameddig elkezdünk majd eltávolítani a géllakot, addig érdemes mondjuk befújni a frézereket, hogy az hadd csinálja a dolgát, az addig hadd hasson. Most nyilván egy ilyen nagy frézert, amivel az anyageltávolítás fog elkészülni, vagy az anyageltávolításra fogjuk használni, azt azért annyira nem is fontos közvetlenül feltölteni, nyilván kell azt is fertőtleníteni, de ezzel ugye nem fogunk a bőrhöz érni, és a természetes körömlemezhez sem érünk, és ugye még át lesz fújva a köröm, tehát igazság szerint olyan extra nagy jelentősége nincsen, hogy most minden vendég előtt közvetlenül feltörhessük. Tudom, ez most ilyen szentségtörés, hogy ezt mondtam, de ha belegondolunk logikusan, akkor tényleg az van, hogy ezzel nem érünk hozzá a bőrhöz, tehát nem érünk olyan részhez, ami továbbfertőzhető. Meg hát nyilván olyan vendéget amúgy sem vállalunk el, és nem csinálunk meg, akinek valamilyen fertőzés van a kezén. Lefújtam jó alaposan, eszközfertőtlenítővel a frézereket. Ugye át is forgattam, nem tudom, mennyire néztétek. Ugye ez azért történik, hogy mindenhova kerüljön a fertőtlenítőből, meg kell nézni természetesen a fertőtlenítőnek a behatási idejét, azt ki kell várni, de addig mi elkezdünk dolgozni, ezt szépen félreteszem, és akkor hathasson. Az viszont fontos, hogy nem szabad hatóidőn kívül rajta hagyni a feltörténeti folyadékot, mert annak ellenére, hogy rozsdamentes acélból készülnek javarészt ezek a frézerek, mégis tapasztalható egy olyan jelenség, hogy be tud rozsdásodni, és ez annak köszönhető, hogy rajta marad ez a folyadék sokáig. Hogyha letöröljük a felesleget, behatási időn kívül, akkor ez a rozsdásodás azért nem tapasztalható, úgyhogy én alapvetően ezt tudom javasolni nektek, most függetlenül attól, hogy mennyire igazságos ez, hogy egy rozsdamentes acél mégis berozsdásodik, most ebbe ne menjünk bele, hogy ez miért történik, de a lényeg az, hogy elkerülhető a rozsdásodás, hogyha nem áll rajta túl sokáig a folyadék. El fogom venni ezt a papírlapot, be fogom kapcsolni a parázshívómat, hogy a rengeteg por, ami keletkezik, az nagyjából azért elszívódhasson, de igyekszem úgy mutatni, hogy minden látszódjon. A frézer ez egy nagyon kis érdekes frézer, mert én javarészt azt szoktam javasolni, hogy 15 ezres fordulaton dolgozzunk, hogyha anyagleszedésről van szó, viszont ennél a frízernél azt tapasztaltam, hogy 30 ezres fordulatra föl kell menni vele, tehát elég magas fordulatra, és akkor tud egy ilyen nagyon finom, egységes maró hatást kifejteni, tehát nem foltszerűen lefelé megszalad a csiszolófej a körömágy felé, hanem könnyedén végighúzható a köröm felületén, és nagyon egységesen tudja szedni az anyagot, úgyhogy én harmincezres fordulatot javaslok ellenére a csiszolófejnél. Jobbkezes vagyok, úgyhogy óra járásával megegyező irányba fogom használni a csiszolófejet, föl is vesszük akkor 30.000-re, és a porelszívót jó magasra felkapcsolom, a marófejek mindig nagyobb darabokat szednek ki a körömből, és ezek a nagyobb kis darabkák ugye nehezebbek, sokkal könnyebben elrepkednek mindenfelé, ahelyett, hogy egy ilyen finom, nagyon finom, porcukorszerű por keletkezne, és könnyedén beszívhatná a parázsszívó, úgyhogy mindenképp egy erősebb fokozatra érdemes váltani, hogyha nektek van mondjuk esetleg ilyen lehetőségetek. Aztán nézzük, tulajdonképpen semmi más nem fog történni, a tövétől egészen a szabad cél elejéig végighúzom a frézert. Ugye ez nagyon fontos, hogy végighúzom, tehát nem csak ilyen darabokban érek hozzá, mert akkor az egy ilyen göröngyös egyenetlen felületet fog képezni, hanem szépen végigmegyek az egész körmön. Ide oldalra már nem férek be, úgyhogy bebillentem, és kicsit balra húzom, tehát nem a szabad cél felé a frézeremet, és ismétlem. Amennyire tudok, bejövök ide a bőrhöz, eltávolítom, hogy ezt a pirosat, nagyon figyelek rá, hogy egységes erővel dolgozzak, tehát sehol se nyomjam erősebben vagy gyengébben. Ugye ezáltal elérhető, hogy nagyon szép felületet tudok csiszolni. Ennek nagyon nagy jelentősége van az orosz manikűrrel kapcsolatosan, mert nagyon nem mindegy az, hogy milyen a felület, hiszen meg fogja vezetni később egy ilyen nagyobb göröngy az anyagunkat, és össze-vissza fog folydogálni, és ezáltal nem fogjuk tudni szépen bedolgozni a bőr alá az anyagot, mert egyből el fog folyni valahol, meg egyáltalán nem, ahol mondjuk nincsen göröngy. Jó? És akkor ezt mondhatom nektek, hogy ez ugye hogy néz ki. Hát annyit kell tudni, hogy az én köröm sajnos karvalyos, elég erőteljesen ez a mutatóujj, úgyhogy kicsit ilyen ívesebb felülete lesz. Itt középen nem anyag található, hanem az a körmöm saját maga, úgyhogy ezt azért számoljátok bele, de azért összességében elmondható, hogy egy ilyen viszonylag szép felületet csiszolt már önmagában ez a csiszolófej. Aztán ezt az oldalt, ahol ez a hosszabb piros sáv látható, ugye oda nem tudtunk beférni a frézerünkkel, úgyhogy a vendég esetén is balról fogunk dolgozni, én ezt most megfordítom, tehát a lényeg, hogy balról tartom a csiszolófejet, és tudom itt fölhúzni, de ha ez kényelmetlen neked, mert amúgy ez kényelmetlen, esetleg félsz, hogy belecsiszolsz a vendég bőrébe, amit ezzel a frézerrel nem igazán tudsz amúgy megtenni, hiszen lekerekített vége van, tehát nem fogod elvágni például a bőrét vele, úgyhogy ezért annyira nem kell ettől félni, viszont akkor megmutatom, hogy a másik anyag leszedős fejjel. Ugye ezzel, amit mutattam nektek, ez egy ilyen kis kiegészítő fejecske, hogyan lehet ezt a maradék színt leszedni. Tehát hogyha most vendégen dolgozunk, akkor úgy néz ki tíz köröm esetén ez a folyamat, hogy leült elénk, elkezdtük kezet mosni az összes ujját és az egész kezét lefújtuk fertőtlenítővel, és ezt az anyag leszedést mind a tíz körmön elvégezzük, tehát nem körmönként váltogatjuk a frézereket, mert akkor soha nem fogunk végezni, hanem minden frézerrel végigmegyünk egy teljes munkafolyamatot, mind a tíz körmön, ezzel azért nagyon jól lehet időt spórolni. Tehát akkor most átváltom erre a kis frézeremet, hogy le tudjuk szedni a maradék anyagot, és ezt is magasabb fordulaton használom, de azért ennél már nem kell 30.000-re fölmenni, tehát egy ilyen 15.000-es fordulatszám elég lesz neki. Betámasztom a kisujjamat és szépen látjátok, hogy mennyire szuperül be lehet férni ide az oldalsó sáncokhoz, és itt hátul ezt a kis piros peremet is le tudom csiszolni. Döntöm a csiszológépemet, a kézi egységet 45 fokos szögben, és a hegyét hozzá érintve szépen eltávolítom ezt a kis piros színt. Így ni. Jó. És mielőtt továbbhaladnánk, én még azt szoktam javasolni, hogy egy végleges finomítást csináljunk. Nem muszáj hozzá más frézert használni, tehát lehet használni azt, amivel az anyag leszedést is csináltuk. Viszont, ha van esetleg finomabb fríz retek, akár ez a Volcano, vagy például a Cross Cut-nak a finom frézere, az még jobb rá, csak már nem akarok nektek még egy frézet belevinni ebbe a történetbe, mert aztán rosszul lesztek, hogy úristen, mennyi frézert kéne vásárolni, de hogyha van ilyen finomabb frizetek, nyilván az egy jobb választás, illetve még szóba jöhet egy ilyen kerámia frézer, bár ez most pont egy erősebb, amit megfogtam. Itt nem annyira látszódik a különbség, de ez a jobb oldali egy kicsit ilyen finomabb. Ezt ugye én érzem is rajta. Kicsit picik ezek a kis fogacskái, és ezzel nagyon szépen át lehet simítani a felületet, és nagyon szép, ilyen nagyon sima felületet lehet létrehozni, de akkor mutatom ezzel. Most a frézert nem fogom használni 30 ezren, hanem csak 15 ezren, és most nem oldaltartásból, hanem szemből fogom tartani ezt a csiszolófejet, és tulajdonképpen ezeken a hosszú barázdákon ez a kis nyomvályúkat kell nekünk elfinomítani. Jobbról balra, hengeres mozdulattal követve a köröm formáját csak átcsúsztatom rajta. Tehát nem erővel dolgozom, hanem csak elfinomítom ezeket a magasabb részeit a körömnek. És lehet látni, aki már ugye jártas a körmözésben, hogy elől a szabadszélnél nekem van is egy elválásom, ugye ezt én láttam is alulról, sajnos abban az esetben, hogyha ilyen nagyon vékony a vendégkörme, akkor vannak ugye ilyen problémák, hogy valakinek ilyen szemből elválós a körme, akkor ugye alapanyagváltásra lenne szükség, tehát akkor érdemes valamilyen erősebb alapanyagot használni, hogy az ő körme ne hajladozzon el a rugalmas anyag vagy a géllaktól, viszont nagyon érdekes, mert abszolút egyedi a dolog, mert van olyan vendég, akinek az válik be, hogy a gyenge körmére egy nagyon extra rugalmas anyagot használsz valakinek a gyenge körmére, meg az válik be, hogy egy porcelánt teszel fel, egy ilyen szupererős, rugalmatlan, rideg anyagot, tehát ez abszolút teljesen egyedi, úgyhogy erre nincsen semmilyen szabály, hogy kinek mi válik be. Ezt sajnos tapasztalati úton lehet csak rájönni erre. Na, és akkor a következő lépés, hogy megkérdezzük a vendéget, hogy milyen hosszt szeretne. Lehet először akár a hossz levágásával is indítani, viszont, hogyha vastag a köröm, amit csináltunk, akkor azt azért nem olyan jó érzés levágni, tehát az ott a sarokpontoknál be tudja szakítani a vendég körmét, úgyhogy én azt ajánlom, hogy először vékonyítsuk el az anyagot, és csak utána szedjünk a hosszából. Na, hát én nagyjából azt levágom, amire nincsen szükségem. Van nekem egy korábban használt bőrvágó ollóm, amit a Tamás Mela ollója előtt használtam, és én ezt amúgy a Szilágyinál becsiszoltattam hegyesebbre, amúgy ez sem olyan rossz, viszont már nem szoktam használni bőrvágásra, úgyhogy ilyen kegyetlenül bánok vele, és például levágom a körmöm hosszát vele, mert amúgy arra nagyon jó, de egy körömcsipesszel is mondjuk le lehet vágni a körömhosszát, akár csiszológéppel is lehet rövidíteni, mondjuk én természetes körmöt ilyen vékony anyaggal a tetején nem szeretek reszelni csiszológéppel, mert egy kicsit olyan kellemetlen érzés, legalábbis nekem olyan hidegrázós, hogy ezt inkább szeretem levágni, vagy egy az egyben lereszeljük nyilván a hosszát, ezzel csak egy kicsit lehet gyorsítani egy olyan egy-két percet, mondjuk a munkafolyamatokat. Ezután természetesen meg fogjuk reszelni a formáját. Én maradok egy ilyen kerek természetes formánál, sarokpontoktól indítom a reszelésemet. Elől természetesen lekerekítem, szemből tartom a reszelőmet, nem billentem alá, nem akarom elvékonyítani a körmöm élét, úgyhogy az egy hibás reszelés, hogyha mindig alá van billentve, mindig szemből tartom, úgy reszelem, és hogyha végeztünk, akkor fogunk alá menni majd bufival és eltávolítani a sorjákat. Na, idáig kell, hogy eljussunk, és ezután fog következni a manikűrös rész. Akkor nézzük meg először is, azt ugye nem mondtam nektek, hogy mi is a sorrend, hogy először a manikűrrel kezdünk, vagy a géllaknak az eltávolításával. Én azt tudom javasolni, hogy inkább kezdjük az anyageltávolítással, mert hogyha itt hátul, esetleg a lenőtt résznél van egy ilyen nagyobb szintugrás, akkor nehéz odaférni a frézerekkel, és az ott ugye útban lesz nekünk, úgyhogy én azt javaslom, hogy először az anyageltávolítással indítsunk, és csak utána térjünk rá a manikűr részére.