Ez a bejegyzés 2020. augusztus 31. napján íródott, az akkor hatályos jogszabályok alapján.

Ha nem olvastad még  az Fktv. változásáról szóló eső bejegyzést, akkor először azzal kezdj, mert az ott meghatározott fogalmakat fogom itt is használni! >> Kire vonatkozik az új Felnőttképzési törvény?

A szerződés alakja

A szerződést az Fktv. alapján nem kell írásba foglalni, tehát az a Ptk. alapján három formában köthető: szóban, írásban és ráutaló magatartással. Mivel azonban az Fktv. meghatározza a szerződés kötelező tartalmi elemeit a ráutaló magatartást kizárhatjuk, tehát a szerződésünket szóban vagy írásban köthetjük meg. Ha szóban kötnénk meg, akkor szerintem azt úgy célszerű megtenni, hogy felolvassuk a tanulónak az előre megfogalmazott szöveget, ami tartalmazza a kötelező részeket, majd ő válaszol rá, hogy elfogadja-e vagy nem.

Mindazonáltal talán mégis írásban a legcélszerűbb szerződni, de itt nem kell papír alapú, aláírással ellátott szerződésre gondolni. Az online oktatások esetében a legegyszerűbb és legéletszerűbb forma talán az, ha egy előre megírt, ászf-szerű szerződést készítünk és azt egy jelölőnégyzet segítségével elfogadtatjuk a tanulóval. Ha nincs saját weboldalunk, vagy nem tudjuk könnyen megoldani rajta ezt a formát, akkor az is járható út lehet, hogy emailen elküldjük a szöveget, és a tanuló arra válaszolva fogadja vagy utasítja el a szerződést.

Fontos azonban, hogy a szerződésnek oktatásonként eltérőnek kell lennie, hiszen kötelező tartalmaznia az adott oktatásra vonatkozó adatokat is.

A felnőttképzési szerződés kötelező tartalmi elemei

Szerződésünknek mindenképpen tartalmaznia kell:

  • A képzés megnevezését és óraszámát
  • Év, hónap, nap szerinti kezdési és befejezésének tervezett időpontját
  • A megengedett hiányzás mértékét
  • A képzési díjat és a befizetésének módját
  • A szerződésszegés következményeit

Megnevezés, óraszám

Ez talán egyértelmű mindenkinek, nem is fűznék hozzá semmit.

Kezdés és befejezés dátuma

Előre felvett online (vagy elektronikus) oktatás esetében nem feltétlenül értelmezhető a képzés befejezésének időpontja. Az Fktv. a 15. §-ban különbséget tesz online és hagyományos oktatás között e tekintetben és nem is kéri az adatközlést az online oktatás tervezett befejezéséről, azonban a szerződést előíró kormányrendelet nem tesz különbséget. Semmi sem tiltja azonban, hogy a TERVEZETT befejezés egy jó távoli időpontra essen, mondjuk 2120. december 31-re. Ezzel eleget teszünk a hanyagul összetákolt törvény alapján született kókler kormányrendeletnek is, és gyakorlatilag korlátlan hozzáférést biztosítunk az oktatáshoz.

Megengedett hiányzás mértéke

Online (nem élő) oktatás esetében szintén nehezen értelmezhető a hiányzás, de muszáj kitérni rá a szerződésben. Én valami ilyesmit írnék: Az oktatás tekintetében a hiányzás nem értelmezhető, mert a tanuló a saját ütemterve szerint végezheti el a tanfolyamot, továbbá bármikor megismételheti annak elvégzését.

A képzési díj

A kormányrendelet előírja, hogy a képzési díjon és a fizetési módon felül a díjfizetés ütemezését is tartalmazza a szerződés. Ennek eleget téve tehát mindenképpen foglaljuk bele - ha nem ütemezett a fizetés -, hogy a képzési díj egy összegben kerül befizetésre. Fontos továbbá, hogy a képzési díjon felül más jogcímen nem állapítható meg további díj vagy költség! Tehát minden költséget egybe kell foglalni és csak egy összeg szerepelhet a szerződésben, nem lehet külön kezelési költség, anyagköltség, fizetéssel kapcsolatos díj stb.

A szerződésszegés következményei

Először is meg kell határozni, hogy hogyan tudnak szerződést szegni a szerződő felek. A tanuló egy online oktatás esetén, ahol előre fizet és megkapja a teljes tananyagot, szerintem nem nagyon tud. Csoportos képzésnél már más a helyzet, ott részletezni kell a hiányzást, magatartást stb, ütemezett fizetésnél a nemfizetés esetét is.

Az oktató azonban tud szerződést szegni online képzés esetén is! Ilyen lehet például, ha az oktatási anyag nem tartalmazza az oktatás leírásában szereplő dolgokat, vagy elérhetetlenné válik az oktatás. Itt érdemes nagyon vigyázni a korlátlan hozzáférési lehetőség ígéretével, mert ha mondjuk 20 év után nem érhető el az oktatás, a tanuló jogosan követelheti vissza a képzési díjat, hiszen az oktató szerződést szegett. Érdemesebb inkább úgy fogalmazni, hogy legalább 6 hónapig vagy 1 évig érhető el az oktatás.

Másodszor meg kell határozni a következményeket - hiszen tulajdonképpen a rendelet ezt írja elő - és azokat rögzíteni kell a szerződésben. Fontos, hogy a szerződés ne legyen egyoldalú, soroljuk fel a tanuló és az oktató szerződésszegéseinek a következményeit is és azok legyenek nagyjából arányban egymással!

Tanúsítvány kiállítása

A tanuló kérésére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt kell kiállítani, melyet elektronikusan vagy papír alapon - a tanuló választása szerint - kell átadni a tanulónak. A tanúsítvány kötelező tartalmi elemeit is részletesen szabályozza a kormányrendelet.

A tanúsítványnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • Évente újrakezdődő, a tárgyévet tartalmazó sorszám
  • A felnőttképző megnevezése és nyilvántartási száma
  • A tanuló neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve
  • A képzés megnevezése, óraszáma és időpontja
  • Arra való utalás, hogy a tanúsítvány szakképzettséget nem tanúsít, munkakör betöltésére nem jogosít
  • A kiállítás helye és ideje
  • A tanúsítvány kiállítójának neve és beosztása

A tanúsítványt minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, vagy papír alapon kell kiállítani és a kiállító saját kezűleg írja alá.

De mindezzel neked nem kell foglalkoznod!

Legyél te is eduBELLE oktató és minden adminisztrációs és bejelentési kötelezettség alól mentesítünk! Mi szerződünk a tanulókkal, mi állítjuk ki a tanúsítványt és mi állunk kapcsolatban a hatósággal. Te foglalkozz azzal, amihez a legjobban értesz, oktass!

Jelentkezés Oktatónak