Ez a bejegyzés 2020. augusztus 30. napján íródott, az akkor hatályos jogszabályok alapján.

Kikre vonatkozik az Fktv? 

A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (Fktv) mindenkire (cég, egyéni vállalkozó, magánszemély) vonatkozik, aki gazdasági tevékenységet folytat. Fontos, hogy ha valaki feketén végez oktatást pénzért - vagy akár bármilyen gazdasági tevékenységet folytat feketén, mellette pedig ingyen oktatást tart - az Fktv rá is vonatkozhat, tehát nem csak a NAV bírságolhatja meg azért, mert nem ad számlát, hanem a Kormányhivatal is azért, mert nem jelentette be az oktatást.

Az Fktv. különbséget tesz bejelentés, valamint engedélyköteles képzések között. Azokhoz a képzésekhez kell engedély, amelyek a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai vagy résszakmára való felkészítő képzések, illetve állami vagy uniós támogatásból valósulnak meg. Ebben a bejegyzésben csak a bejelentéshez kötött oktatásokkal foglalkozunk.

Milyen oktatásokat kell bejelenteni?

Fontos kiemelni, hogy nem csak az oktatásokat kell bejelenteni! A törvény minden olyan tevékenységre vonatkozik, melynek köszönhetően az azon résztvevők új képességeket, ismereteket szereznek, vagy a meglévőket gazdagítják fejlesztik. Tehát az Fktv. vonatkozik többek között minden tanfolyamra, képzésre, oktatásra, workshopra, valamint bármely olyan csoportos vagy egyéni elfoglaltságra, ahol a szervező segítségével el lehet készíteni valamit (pl. főzőest). Ezeket a továbbiakban az egyszerűség kedvéért nevezzük együttesen oktatásnak. A törvény nem tesz különbséget e tekintetben online és offline oktatás között, csupán azt a feltételt támasztja, hogy az oktatás szervezetten valósuljon meg.

A "szervezett" megvalósítás sajnos nem túl konkrét, de például egy adott időpontban zajló, esetleg több alkalmas csoportos tanfolyam minden bizonnyal szervezettnek tekinthető. Más kérdés viszont, hogy egy online oktatás, amely - az oktatási díj kifizetését követően - bármikor elvégezhető, előre fölvett videókból, illetve megírt tananyagokból áll, tekinthető-e szervezettnek? Az én álláspontom az, hogy igen, hiszen az oktató előre átgondoltan összeállította a tananyagot, kialakította az oktatás menetét, megírta a segédleteket, felvette a videókat, majd az egészet közzétette az interneten és az oktatásra való jelentkezési lehetőséget meghirdette nyilvánosan. Ez így egy rendszerbe szervezett oktatás, amire kétséget kizáróan vonatkozik az Fktv.

Ugyanígy persze lehetne érvelni az ellen is, hogy ez nem szervezett, hiszen minden résztvevő önállóan, egymástól eltérő időpontban végzi az oktatást, de olyan magas bírságokat helyeztek kilátásba a szabályszegőkkel szemben, hogy véleményem szerint nem érdemes megkockáztatni azt, hogy a bíróság ellenünk döntsön egy közigazgatási perben.

Milyen adatokat kell beküldeni a hatóságnak?

Először is nyilvántartásba kell vetetni a céget (egyéni vállalkozót, magánszemélyt stb.) aki oktatást szeretne tartani. Ez bejelentés útján tehető meg, melyet a https://far.nive.hu oldalon lehet megtenni. A bejelentés költsége jelenleg 15.000 Ft, melyet a bejelentéssel egyidőben, átutalással kell megfizetni.

Ha nyilvántartásba vették a cégünket, akkor le kell jelenteni külön-külön minden oktatást. Fontos, hogy nem csak tematika szerint, hanem időpont szerint egyenként! Tehát nem elég beküldeni, hogy szoktunk tartani műköröm építő technikai oktatást, hanem minden induló csoportot külön-külön.

Minden induló oktatásról be kell küldeni az alábbi információkat:

Az oktatás

  • megnevezése
  • jellege
  • helye
  • óraszáma
  • első képzési napja
  • befejezésének tervezett időpontja

Az oktatáson résztvevő személy

  • személyazonosító adatai (teljes név; születési hely, idő, név; anyja neve)
  • email címe
  • adóazonosító jele

Az oktatáson résztvevő írásbeli nyilatkozatával megtilthatja az adatai továbbítását, azonban ezt a nyilatkozatot mindenképpen be kell kérni és meg kell őrizni. Az adatokat legkésőbb az oktatás megkezdését követő harmadik munkanapig kell beküldeni a hivatalnak.

Az adatszolgáltatási kötelezettségen túl az Fktv. felnőttképzési szerződés megkötését írja elő, az oktatást szervező és az oktatáson résztvevő személy között.

Mi történik ha hibázunk, mennyi a büntetés?

Ha valaki úgy ítéli meg, hogy nem kell bejelentenie a tevékenységét, a hivatal viszont az ellenkező állásponton van, akkor a bírság összege a minimálbér tízszeresétől húszszorosáig, vagyis 2020-ban 1,61 millió forinttól 3,22 millió forintig terjedhet. Ha az oktatás időtartama több, mint 3 hónap, vagy több mint százan vettek részt rajta - ez online oktatásnál könnyen előfordulhat - akkor a bírság összege fixen a minimálbér huszonötszöröse, vagyis több, mint 4 millió forint.

Ha a tevékenység végzését bejelentettük, de az oktatással vagy az azon résztvevőkkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben hibázunk, akkor a bírság a minimálbér egyszerese és tizenötszöröse között változik, tehát 2020-ban 161.000 és 2,42 millió forint között mozog. 

Mit kell tartalmaznia a felnőttképzési szerződésnek?

A felnőttképző és az oktatáson résztvevő személy közötti szerződés tartalmát az Fktv. és az ahhoz kapcsolódó 11/2020. (II. 7.) kormányrendelet részletesen előírja, ezért ezzel egy másik bejegyzésben foglalkozunk >> Minek kell szerepelnie a felnőttképzési szerződésben?

Jelentkezz eduBELLE oktatónak

Legyél te is eduBELLE oktató és minden adminisztrációs és bejelentési kötelezettség alól mentesítünk! Ráadásul egy ellenőrzés során csak minket ellenőriznek és az esetleges bírságot is mi fizetjük.

Jelentkezés Oktatónak